GYIK

Minden kutya fajtiszta, hiszen a kutya maga a faj. Fajtatisztának nevezzük azon kutyákat, melyeknek szülei azonos fajtájúak.
A hatályban lévő jogszabályok alapján, azon kutyák tekinthetőek fajtatisztáknak, melyek származási igazolással rendelkeznek. Azon kutyáknak, akiknek nincs, ők fajta-jellegűek!"

Ez egy nagyobb lélegzetvételt igénylő kérdés, ezért megpróbálom hosszabban kifejteni.

1, Ide tartoznak a híradókból jól ismert szaporítók, akik konkrét telepeket üzemeltetnek és gyakran több száz kutyát (több fajtából akár) tartanak borzalmas körülmények között. Ezek az ebek sok esetben kis ketrecekbe bezárva, oltatlanul, parazitáktól hemzsegve, betegen élik le az életüket és csupán egyetlen feladatuk van, hogy minden alkalommal szüljenek és pénzt hozzanak a konyhára. Szocializációjuk szinte egyáltalán nincs, nem ismerik az emberrel való kommunikációt.
A tőlük származó kutyákat gyakran találjuk meg online apróhirdetési felületeken, különféle hangzatos jelzőkkel teletűzdelt szöveggel, amelyeknek semmi igazolható alapja nincs. Sokszor hivatkoznak a “többszörös győztes felmenőkre”, de erről semmiféle dokumentációt nem tudnak mutatni, ha kérni szeretnénk azokat. 
A gyanútlan gazdákkal általában elhitetik, hogy az alom után ivartalanítani fogják az anyakutyát, de ez sajnos sosem így történik.
Fajtaspecifikus betegségekről nincs vagy csak minimális ismeretük van.
Az eladó felajánlhatja, hogy segít a kiskutya szállítását megoldani, így míg a naiv gazda ezt kedvességnek éli meg, a háttérben az húzódik, hogy ne tudja pontosan hol lakik az eladó és ne lássa a nála lévő körülményeket.
Ezeket az embereket kizárólag a pénz motiválja, és a gazda, ha később szeretné őket elérni, már nem tudja.
Néhányuk felajánlja, hogy a törzskönyvet utólag postán küldi, de az sosem érkezik meg annak ellenére, hogy a gazdával azt többszörösen kifizettette.
A kölykök általában alulfejlettek, chipet és oltást sem kaptak és gyakran félősek az ingerszegény környezetben való nevelkedés miatt. A gazda kezében semmilyen bizonyíték nincs, hogy honnan vette a kutyát. Szerződést nem írnak, illetve az oltási könyv is számtalan esetben kitöltetlen.
A gazdáknak nem kell semmilyen kritériumnak megfelelni, aki fizet, azonnal viheti a kiskutyát, akár már 5-6 hetes korban is, ami törvényellenes.

2, Azon családok, akik fejükbe veszik, hogy Fifikének egyszer szülnie kell. Sajnos ezt a mái napig néhány állatorvos is hangoztatja, pedig több kutatás is igazolta, hogy ez csupán tévhit.
Az itt élő kutyák általában szocializáltak és gazdáik próbálnak felelősségteljesen gondoskodni róluk. Ők a hagyományos értelemben vett családi kutyák. (és még mielőtt félreértés lenne, nincs ezzel semmi baj)
Fajtaspecifikus betegségekről viszont az eladóknak nincs vagy csak minimális ismeretük van, és sajnos szinte mindegyikőjüknek szent meggyőződésük, hogy minden betegségnek kizárólag látható jelei vannak, és amennyiben egy állatorvos azt mondja egészséges (ránézésre), az úgy is van (pedig ez nem igaz, főleg genetikai betegségeknél).
A kölyköket szintén a jól ismert apróhirdetési felületeken árulják. Ők szintén hivatkoznak arra, hogy az alom után az anyakutya ivartalanítva lesz, de az esetek nagy százalékában ez sem így történik. Az ő kutyáikról szintén elmondható, hogy azon kívül, hogy melyik településről vették, semmi információval nem rendelkeznek a felmenőkről.
Az eladók próbálják valamilyen szinten szűrni a gazdijelölteket, több-kevesebb sikerrel.
Az innen származó kölykök általában megkapják a szükséges oltásokat, féregtelenítést, de chip-et már nem, valamint szerződést és számlát sem. 

3, Ők azok, akikre nem is gondolnánk. Sajnos vannak olyanok, akik hivatalos formában végzik a szaporítást. Vásárolnak néhány törzskönyves kutyát, majd csupán a legszükségesebb vizsgálatokat végeztetik el, hogy a tenyészengedélyt megkapják és “házon belül” jönnek az almok folyamatosan. Gyakran megfigyelhető náluk, hogy ugyanattól a szülőpártól 3-4 alom is születik. Sem kiállítási, sem munka eredményt nem tudnak felmutatni a kutyáik.
A kölykök megkapják a féregtelenítést, oltásokat, törzskönyvet, de a szocializációjuk hiányos, az eladó sem ismeri őket igazán. A “tenyésztőre” sajnos a későbbiek folyamán nem, vagy csak részben lehet számítani. A fajta iránti alázat abszolút nem jellemző rájuk, céljuk szintén csak a profit termelése.

Fontosnak tartom kiemelni, hogy nem csupán a szuka gazdái a felelősek egy-egy alom létrejöttéért, hanem a kan tulajdonosok is, akik úgy gondolják, hogy márpedig muszáj hegyre-halomra fedeznie a kutyájuknak. Itt jegyezném meg, hogy az ebeknél is léteznek nemi úton terjedő betegségek, tehát érdemes odafigyelni!
Amennyiben NINCS megfelelő szakmai tudás birtokában valaki, kérem, ne szaporítson, hiszen a kölykök egy része, a nem megfelelő gazda választás miatt az utcán, menhelyen vagy jobb esetben valamelyik fajtamentő egyesületnél végzi.

A törzskönyv a kutyák számára olyan, mint az embereknél a születési anyakönyvi kivonat. Ebből tudjuk meg, hogy kik a kutyánk felmenői, mely a neveken kívül sok egyéb információt adhat számunkra. Egészségügyi szűréseiknek eredményeit, valamint kiállítási és/vagy munka eredményeket is megtudhatjuk. Nem csupán a kutyánk várható külső adottságaira enged következtetni, de a jellemére vonatkozóan is kapunk iránymutatást.

A származási lap egyfajta garancia, melyet a Tenyésztő vállal, hogy a kutyánk fajtatiszta!

Minden kutyával kell foglalkozni, amennyiben olyan társra vágyunk, akivel bármikor kimozdulhatunk bárhová probléma nélkül. Egyik kutya sem születik úgy, hogy mindent tud, ahogyan a gyereket is meg kell tanítani mindenre!

A napi séták mellett (hiszen fontos a szocializációt már kölyökkorban elkezdeni) oda kell figyelni a szellemi fárasztásra is. Kezdetben a kölyökkutyákkal csak pár percet tudunk gyakorolni, hiszen még fiatal. Később az időt lehet növelni. Naponta viszont többször is foglalkozhatunk velünk, így erősödik a kutya-gazda kapcsolat is. Érdemes az étkezések előtt megejteni ezt, hiszen az étellel remekül lehet őket motiválni.

Mindenféleképp javasolt, hiszen nem csupán alapengedelmességi oktatást kapunk, hanem a szocializáció egy fontos részéhez járul hozzá. Ingergazdag környezetben tanulja meg a feladatok végrehajtását és azt, hogy minden helyzetben ránk, azaz a gazdára figyeljen. A közös időtöltés pedig remekül elősegíti a kutya-gazda kapcsolat tökélete.

Nem. Ez egy tévhit, amelyet sajnos még mindig nem sikerült teljes mértékben megszüntetni a köztudatban. Amennyiben nincs kellő szakmai tudása és/vagy nem szeretne felesleges szaporulatot, úgy az ivartalanítás a legmegfelelőbb döntés.

Amennyiben szeretnénk elkerülni a nem kívánt szaporulatot, ez a legfelelősségteljesebb választás. Mindamellett, hogy ezt a terhet levesszük a vállunkról, számtalan betegséget is megelőzhetünk az ivartalkanítással.

A border collie alapjaiban abszolút gyermekbarát, de nem csupán a kutyát kell megtanítani hogyan is viselkedjen a gyerekekkel, hanem a kis emberpalántákra is kellően oda kell figyelni, és számukra is világosan le kell fektetni a szabályokat, hogyan nyúljanak/hogyan ne nyúljanak a kutyákhoz, hiszen ők is érző lények.

Minden kutya összeszoktatható más állattal, csupán kellő odafigyelés és a szabályok felállítása szükséges.

A valódi kérdés szerintem ebben az esetben az, hogy kinek mennyit ér meg az a bizonyosság, hogy valóban azt kapja a pénzéért, amit szeretne.

Egy valóban fajtatiszta, valóban egészséges kutyát szeretne hazavinni, akivel 10-15 évre tervezhet, vagy “csak” egy, a fajtára külső jegyekben hasonlító kiskutyát, akinek felmenőiről pontos információ nincs.

Sajnos a szaporítóknál fennáll annak a veszélye, hogy közeli rokonok a kutyák (hiszen törzskönyv hiányában nincsenek pontos információjuk a felmenőkről, a kutyák születési helyének ismerete pedig kevés, hiszen nem tudni hová kerültek a tesók) így végképp nem tudni, hogy mit örökölnek a kölykök.

Amit nagyon fontosnak tartok kiemelni, hogy a Tenyésztők sem tudnak minden betegségre garanciát vállalni!

Mindenhol születhetnek beteg vagy tenyésztésből kizáró okkal rendelkező kölykök az évek folyamán, de az arányokat tekintve, a tenyésztőknél ez a szám sokkal alacsonyabb a gondos odafigyelés miatt.

A genetikai eredetű betegségekre, amelyekre létezik szűrés, a tenyésztők felelősséget vállalnak.

Számos betegség öröklésmenetét még ma is homály fedi (pl. OCD, epilepszia, rejtett heréjűség stb.), DE igyekeznek a lehető legtöbb mindent kizárni, a rendelkezésükre adatbázisoknak köszönhetően, nem csak saját kutyáik, de a tőlük származó kölykök érdekében is!

Nálunk biztosan nem! Mi nem teszünk a kölykök között különbséget. Mindegyikük ugyanazt a gondoskodást, figyelmet, törődést és minőségi tápot kapja a féregtelenítések, oltások, chip és kezdőcsomag mellett.

Nem. Jó tenyésztőnél pedig ennek kiváltása nem opcionális, hiszen MINDIG jár a kiskutyához. A származási igazolás kiváltása csupán néhány ezer forint, ha pedig valaki ennyin is spórol, felmerül a kérdés, hogy vajon még min tette ezt meg.

Szaporítóknál gyakran megfigyelhető a hirdetésekben, hogy igény szerint kérhető a törzskönyv, de ilyenkor 50-60 ezer forintnyi árdifferencia van egy 6 ezer forintos dokumentum kiváltásáért. Érdemes odafigyelni!

Erre a kérdésre a legegyszerűbb megkapnunk a választ, hiszen mindkét nemben akadnak dominánsabb és könnyen kezelhető jellemmel bíró egyedek, így célszerűbb az alomban a jellemben hozzánk és a számára kiszemelt feladathoz illőt választani. Ebben nagy segítségünkre lehet a Tenyésztő, aki az első pillanattól fogva ismeri a kölyköket.

Mint mindenkinek az élet minden területén, nagyon fontos az első benyomás. Nincs ez másképp a tenyésztőknél sem, amikor érdeklődő leveleket kapnak a kiskutyákra.

Az első levélben hosszabban szükséges bemutatkoznunk, hiszen ezáltal ismerhet meg kicsit jobban minket a Tenyésztő. Ha egy 2-3 mondatos valamit írunk, egyből az árra fókuszálva, az nem lesz túl bizalomgerjesztő. (nem egy tárgy után érdeklődünk elvégre is, hanem egy családtagot választunk)

• Először is a legfontosabb talán, hogy megírjuk, miért döntöttünk a fajta mellett

• Érdemes megírni, hogy lakásban vagy kertes házban élünk e, mennyi időt töltünk munkával (tehát mennyi időt lenne a kutya egyedül).

• Van e a családban kisgyerek (nagyon pici gyerek mellé alaposan gondolják át, hiszen a kiskutyával az elején rengeteg plusz munka van és ez a gyerkőc mellet sok lehet!).

• Fontos kiemelni, hogy van-e kutyás tapasztalatunk és ha igen, milyen. Jártunk-e valaha kutyaiskolában, valamilyen kutyás sportban van-e jártasságunk, mennyire olvastunk utána a border collie fizikai és mentális lefárasztásának

• Tudnunk kell eldönteni, hogy egyáltalán milyen célunk van az adott kiskutyával. Csupán családi kedvencet szeretnénk, belekóstolnánk a kiállítások világába, esetleg sportolnánk aktívan vagy, tenyészcéljaink vannak vele. (Ez azért is szükséges, hiszen a tenyésztő a célnak megfelelően tud ajánlani kölyköt az alomból, ha már ott tart a dolog).

• Ha általánosságban érdeklődünk egy tenyésztőnél, hogy várható-e alom a közel vagy távolabbi jövőben , akkor se hagyjuk ki a korábban említetteket (Sok tenyésztőnél akár 1 éves előjegyzés is lehet, ezzel számolni kell)

• Ha konkrét alomterv láttán írunk a tenyésztőnek, érdemes megindokolni a választásunkat, hogy miért azok a szülők fogtak meg minket és miért az ő tenyészete. Ebből látja a tenyésztő is, hogy némiképp azért utána néztünk a munkásságának, a kutyáinak és ez pozitív mindig.

• Amennyiben több információt szeretnénk tudni az aktuális/leendő alom szüleiről, bátran kérjünk több képet esetleg videót. Egy JÓ tenyésztő sosem fog visszakozni és szívesen mutatja meg kutyáit és azok eredményeit.

• Természetesen az ár mindig befolyásoló tényező kiskutya vásárlásnál, DE ez összetett kérdés minden esetben. Almon belül is más árak vannak, attól függően, hogy milyen célra viszik a kiskutyát vagy épp milyen egyéb kooperáció történik a gazda és tenyésztő között. Az árra nem érdemes az első levélben rákérdezni, hiszen az sem biztos, hogy van még eladó kiskutya, illetve az sem, hogy a tenyésztővel egy hullámhosszon vagyunk, vagy épp ugyanolyan célra van eladó kiskutya, amire mi szeretnénk.

Amit érdemes tudni, hogy ma Mo-on, azoknál a kenneleknél, ahol tényleges tenyésztés történik (és nem csupán 2 származási lappal rendelkező kutya összetétele bármiféle koncepció nélkül) és minden szükséges genetikai és klinikai szűréssel rendelkeznek a szülők 250 ezer Ft-nál kezdődnek.

Végül, de nem utolsó sorban, hangsúlyoznám, hogy egyik tenyésztő sem kér tudtommal erkölcsi bizonyítványt, fizetési bérjegyzéket, földhivatali tulajdonjogi dokumentumot. Egyikük sem emberevő, csupán szeretnék, hogy a lehető legjobb helyre kerüljön az általuk tenyésztett kiskutya

A border collie szőrét nem szabad nyírni.
Szőrük két rétegből áll, aljszőr és fedőszőr. 
A vedlést számos módon elősegíthetjük, pl. gyakori fürdetéssel vagy keféléssel.
Az aljszőr kiszedéséhez amit NEM ajánlatos használni, az a coatking és a furminátor. Sok esetben ezek használata utána  kutya szőrének szerkezete megváltozik, durvább tapintású lesz és akár göndörré is válthat.